„Mi a művészetterápia? Ajtó, amelyen keresztül beléphetünk önmagunk teljességébe….” (Németh László művészetterapeuta)
A művészetterápiában a művészetet érzelmek személyes kifejezésére és kommunikációjára használjuk, nem pedig esztétikailag megnyerő alkotások létrehozására, amelyeket különböző mércék szerint ítélnek meg. Ilyen kifejezésmóddal mindenki rendelkezik, nem csak a művészi képességűek. (Case and Dalley, 1992).
Művészetterápia lehet zene, mozgás, képzőművészet. Sok formája és szintje létezik, lényege egy út, mely megnyithatja a lélek tudattalan belső tartalmait, bejárhatjuk általa személyiségünk rejtett világát. A valódi terápiás folyamat komoly szakmai vezetőt, pszichoterápiás csoportot igényel, a feltáró-gyógyító folyamat hosszú, hatása mély. Pszichés problémák, betegségek esetén, de akár önismereti céllal is kiváló terápia. A bőrbetegségek nyomása alatt torzult önkép, önértékelés helyreállítására, a bőrbetegségeket provokáló feszültségek leküzdésére is hatékony módszer.
„Laikusabb verziójának” hatása sem elhanyagolható: az alkotás öröme, a kreativitás kibontakoztatása is jó hatással van lelkünkre, ezáltal bőrünkre is. Aktuális érzéseink lefestése például megkönnyebbülést eredményezhet, hosszú távon csökkentheti a bőrbetegségeket kísérő szorongást. Ne a külsőnket vizslassuk, hanem tekintsünk befelé és ezt a belső képet (érzést, hangulatot) próbáljuk megjeleníteni rajzzal, festéssel, zenével, tánccal. Közelebb kerülünk magunkhoz, közelebb a megismeréshez, az elfogadáshoz.
Ajánlott irodalom: Antalfai Márta: Alkotás és kibontakozás - A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata
