Urticaria-csalánkiütés


A csalánkiütés a bőr ereinek fokozott áteresztőképessége következtében kialakuló átmeneti folyadékgyülem (ödéma) a bőr bizonyos rétegében (papilláris dermis). Az erek fokozott áteresztőképességét különböző mechanizmusok útján felszabaduló mediátorok okozzák.

Jellegzetes tünete az égő, viszkető érzés.

Klinikai formáit a tünetek lefolyása szerint csoportosítjuk: akut, krónikus és intermittáló urticaria. Okok szerint lehet allergiás, autoimmun vagy fizikai urticaria.

A kiváltó okokat, a háttérben zajló folyamatokat (patomechanizmus) sokszor nehéz kideríteni.

A köztudatban a csalánkiütés „allergiát” jelent. Számos esetben valóban allergiás mechanizmus zajlik, ezt allergológiai kivizsgálással lehet is igazolni. Azonban nem minden csalánkiütés allergia! A krónikus urticaria hátterében állhat krónikus, panaszt nem okozó bakteriális fertőzés („góc”), emésztőrendszeri vagy hormonális probléma is. Nincs általános séma, minden esetben személyre szabott kivizsgálást kell indítani, felkeresni a provokáló faktorokat. Amennyiben a belgyógyászati és immunológiai, allergológiai okokat kizártuk, tekintsünk át lélek oldalára. Milyen élethelyzetben indultak a tünetek? Mikor jönnek elő? A testen hol jelennek meg?

A lelki működést tekintve az „én” is védi a tudattalanul zajló és problémát okozó folyamatokat, így azt elhárító mechanizmusokkal próbálja kiszorítani. Ilyen esetben gyakran testi tünetekként jelennek meg a lelki problémák. Az urticaria is lehet ilyen jel, mely a lélek mélyén forrongó és feltörni nem tudó, megoldatlan konfliktusokra utal.

A csalánkiütés jellegzetes tünete a viszketés, a vakarás pedig már a bőrben futó folyamatokon kívül egy sor pszichés funkciót is beindít. Végül a „külső” és a „belső” elváltozások oda-vissza hatnak egymásra, ördögi köröket tartva fent.

képek forrása:
K Wolff, L Goldsmith, S Katz, B Gilchrest, AS Paller, D Leffell: Fitzpatrick's Dermatology in General Medicine. 7th Edition.

Comments are closed.