A fokozott verejtékezés több formáját különböztetjük meg orvosilag: generalizált, lokalizált, lehet étkezéshez, ízleléshez, rágáshoz kötött. Más felosztás szerint lehet elsődleges, másodlagos.
A generalizált hyperhidrosis testszerte jelentkezik. Előfordulhat pl. láz, vírusfertőzések, alkoholmérgezés esetén. Egészséges állapotban is jelentkezhet pl. erős testmozgáskor, edzéskor. Hormonális hatásra, vagy a hormonrendszer bizonyos eltéréseinél is megfigyelhető: hyperthyreosis, menopausa.
A lokalizált hyperhidrosis gyakoribb: jelentkezhet a tenyereken-talpakon, arcon. Hőhatás és különböző érzelmi hatások válthatják ki a genetikailag erre fogékony személyeken.
A tudományos bevezető után hétköznapibb nyelvre fordítva: talán nincs olyan ember, aki még nem izzadt volna bizonyos stressz-szituációban, vagy jelentős érzelmi megterhelés alatt. Ez az egyik olyan bőrelváltozás, ami azonnal reagál a pszichés állapotra. A lélek és a bőr között gyors az „átmenet”.
Alkati kérdés, hogy hol és mennyire, de mindennapos jelenségről van szó. Mit tehetünk ellene? Kell-e egyáltalán tenni ellene? A válasz egyénre szabott, kinek mi okoz már kellemetlenséget. Vannak páciensek, akiknél akár sebészi beavatkozásra is szükség lehet a tünetek enyhítésére, de vannak csupán bőrgyógyászati helyi készítmények, melyek a verejtékmirigyek működését befolyásolják.
„Mi a helyzet” a helyzet kezelésével? Tudjuk-e befolyásolni az izzadás fokozódását elindító pszichés elemeket? Az idegrendszeri szabályozás bonyolult mechanizmus, melynek mikéntje molekuláris szintig ismert. Ha már elindult a neurológiai folyamat, nehezebb leállítani, mintsem a helyzet kezdetén „megakadályozni” az első lépcsőfokra való fellépést. Ez mit jelent? Ha már egy adott helyzetben pl. izgulunk, a verejtékmirigyek kiválasztására nincs befolyásunk. De különböző „tréningekkel” az izgulás, a szorongás mértékét csökkenteni lehet, ezzel közvetve az izzadást is mérsékeljük. Az ilyen módszerekkel a kognitív-és viselkedésterápia foglalkozik. A pszichés háttér kezelésénél gyorsabb megoldást biztosít a bőrsebészeti kezelés, és természetesen a szorongásoldáson azután is lehet dolgozni, hogy a testi tünetek mérséklődtek.
Az „izzasztó helyzetek” megfigyelése, elemzése, értékelése fontos információkat szolgáltat a lelki háttérről, ezeken is érdemes elgondolkozni.
képek forrása:
K Wolff, L Goldsmith, S Katz, B Gilchrest, AS Paller, D Leffell: Fitzpatrick's Dermatology in General Medicine. 7th Edition.
