A viszketés diagnosztikája

Az anemnézis, fizikális vizsgálat a viszketés intenzitására, időbeli fennállására, minőségére, lokalizációjára, trigger faktoraira és a beteg „oki teóriáira” is fényt derít. A dermatológiai és belgyógyászati anamnesztikus adatok is lényegesek (atópiás dermatitis, allergének, gyógyszerek szerepe). A következő anamnesztikus szempontokat tekintve segítséget kapunk az ok felderítéséhez:

  • Ha a család többi tagja is érintett scabies vagy egyéb paraziták szerepe merül fel.
  • A kapcsolat speciális tevékenységek és pruritus között fontos: fizikai aktivitáshoz kötött viszketés kolinerg pruritust vet fel, mely atópiás dermatitisben igen gyakori. Fürdés után fellépő tünetek aquagén pruritusra utalnak, mely társulhat, ill. megelőzhet lymphomát vagy polycytaemia verát.
  • Éjszaka jelentkező generalizált pruritus fáradsággal, kimerültséggel és „B-tünetekkel” (súlyvesztés, láz, éjszakai izzadás) Hodgkin-kór lehetőségét vetik fel.
  • Pszichogén pruritus ritkán okoz éjszakai nyugtalanságot.
  • A szezonális pruritust gyakran „winter itch”-ként titulálják, mely hátterében többnyire xerosis cutis áll.
  • A gyógyszerekre vonatkozó anamnézis elengedhetetlen beleértve az infúziókat, transzfúziókat is.

A fizikális vizsgálatot a bőr megtekintésén kívül a nyálkahártyákra, hajas fejbőrre, körmökre és az anogenitális régióra is ki kell terjeszteni. Nincs standardizált módszer a pruritus leírására. Az intenzitás dokumentálására kérdőívek vagy vizuális analóg skálák felelnek meg leginkább.

Weisshaar E, Apfelbacher C et al: Pruritus as a leading symptom: clinical characterictics and quality of life in German and Ugandan patients. (2006) Br J Dermatol 155 (5):957-64.

Comments are closed.